Az intézet csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Szerbiában legfőképpen a Szandzsák és annak központja, Novi Pazar képezi a szélsőséges iszlamisták melegágyát, a gazdaságilag az országon belül is szegénynek számító térségben az elmúlt években hadsereg szervezésére is kísérletet tettek. A Szandzsákban mintegy 142 ezer muszlim vallású bosnyák él.

Bosznia-Hercegovinában 200-330-ra tehető azoknak az embereknek a száma, akik a közel-keleti konfliktusokban a fegyveres dzsihadisták oldalán harcoltak.

A helyzet különösen az észak-keleti térségben aggasztó, ahol a szélsőségesek egész falvakat tudhatnak maguk mögött - tudatták.

A többségében muszlimok lakta Albániából mintegy 80 ember csatlakozhatott az Iszlám Államhoz. Tirana harcol ugyan a szélsőségesek ellen, de az albániai muszlimok 24 százaléka szerint a saría isten szent kinyilatkoztatása - írta az intézet.

2014 és 2016 között több mint 300 koszovói harcolt a szélsőségesek oldalán Szíriában és Irakban. Figyelembe véve az ország 1,8 milliós lakosságát ez az érték arányát tekintve Európán belül a legmagasabb. 2017-ben több mint 100 embert tartóztattak le a pristinai hatóságok toborzás és terrorista szervezetekkel való kapcsolat miatt - tették hozzá.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy több koszovói elemző szerint a vahhabi felekezet térnyerésében a helyi, főleg szaúdi pénzből működő nem kormányzati szervezetek nagy szerepet játszanak.

Macedóniába több mint 80 ember tért haza Szíriából és Irakból, akik közül a hatóságok több embert letartóztattak vagy börtönbüntetésre ítéltek. Az ország titkosszolgálatának vezetője, Zoran Ivanov a kutatás szerint leszögezte: "Macedóniában a legnagyobb veszélyt a terrorizmus jelenti."

Ezek alapján a Migrációkutató Intézet azt írta: Magyarországnak elemi érdeke, hogy gátolja az illegális bevándorlást, amelynek egyik fő ütőere éppen a Balkánon húzódik.