Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője a 2023-ra várható gazdasági kilátásokról elmondta: nem számítanak recesszióra, a növekedés pozitív lesz. Becsléseik szerint 2022-ben 4,7 százalékos lehetett a GDP növekedése. Az ipar húzhatja a növekedést, az építőipar teljesítménye magas szinten stagnálhat, a rendelésállománya stabil. A fogyasztás év végére kezdhet emelkedni, a munkaerőpiacon az energiaválság ellenére sem várható jelentős változás.

A monetáris politikáról Regős Gábor azt mondta: a monetáris kondíciók lazítása az első negyedévben nem várható, az majd az infláció érdemi lassulása esetén a második negyedéves Inflációs jelentés júniusi megjelenésével párhuzamosan történhet meg legkorábban. Akkor is először az egynapos betéti kamat mérséklése kezdődik meg, és csak utána lehet számítani az alapkamat csökkentésére. Év végére az infláció jelentősen csökkenhet.

György László, a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos elmondta: a Makronóm Intézet patrióta, és pragmatikus megközelítésből gazdasági kutatásokat végző intézet, a tevékenységét a Gazdaságfejlesztési Minisztériummal együttműködésben folytatja. Negyedévente terveznek kiadni makrogazdasági elemzéseket, emellett havi gazdaságpolitikai monitort is készítenek majd az adott hónapban várható események alakulásáról.

A kormánybiztos fontosnak nevezte, hogy a hitelezési aktivitás ne mérséklődjék, ezt támogatják idén is a Széchenyi-Kártya kedvezményes kkv-hiteleivel, vagy a 700 milliárd forintos keretösszeggel februárban induló Baross Gábor újraiparosítási programmal. A hiteltermékeket beruházási célokra, energiahatékonysági fejlesztésekre, valamint forgóeszköz-finanszírozásra, forintban maximum 6, euróban 3,5 százalékos fix kamatozással igényelhetik a cégek 2023 végéig. A program célja, hogy a magas kamatkörnyezet és szigorodó banki hitelkondíciók mellett is biztosított legyen a hazai vállalkozások finanszírozása.

Kitért arra, hogy az infláció rekord szintre emelkedéséért elsődlegesen, nagyjából egyharmadrészben a járvány utáni újraindulás árnövelő hatásai, emellett az energiaárak drasztikus emelkedése felelősek. Kisebb részben a háború közelsége, a Magyarországot különösen sújtó aszály, a forint árfolyamának gyengülése és a piaci szereplők agresszív árazásai váltották ki. Ez utóbbi miatt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálódik számos élelmiszeripari terméket érintően, várják a vizsgálat eredményét - közölte. A családokat védő kormányzati intézkedések is hozzájárultak kisebb részben az inflációhoz, a rezsicsökkentéssel együtt a kormányzati intézkedések értéke eléri a költségvetési kiadások egyötödének összegét.

György László közölte: az idei éves infláció 17,5 százalék körül alakulhat, év végére egyszámjegyű lehet. A globális ellátási láncokat érintő nyomás enyhül, a földgáz tőzsdei ára év elején a 2021-es átlagár alatt ingadozik, ezek bizakodásra adnak okot - ismertette. A forint árfolyama az uniós forrásokról való első körös megállapodás óta stabilizálódni látszik. Az előrejelzésük szerint a 2022-es és 2023-as éveket együtt vizsgálva a reálbérek összességében megőrzik a vásárlóértéküket. Becsléseik szerint február-április között következhet be az élelemiszerárakban fordulat.