Sokkal aktívabban, szervezettebben szeretnénk bekapcsolni a külföldön élő magyar kutatókat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) köztestületi munkájába és a kutatóhálózat programjaiba - hangsúlyozta Pálinkás József a Belgiumi Magyar Tudósklub megalakulása alkalmából, Brüsszelből történt hazautazása után az MTI-nek.

Az MTA elnöke, aki előadást tartott a klubnak a brüsszeli Balassi Bálint Intézetben rendezett alakuló gyűlésén, kifejtette: a külföldön élő magyar kutatók sokszor nem is tudnak egymásról. A klub célja éppen ezért egy olyan fórum létrehozása volt, amely lehetőséget biztosít a belgiumi magyar kutatók tudományterületeket áthidaló eszmecseréjére, s egyben erősíti kapcsolataikat a tudomány hazai művelőivel. Ennek megfelelően a résztvevők sokakat érdeklő szakmai kérdésekről - a hazai kutatási partnerekkel való együttműködés lehetőségeiről, a pályázati rendszerek elérhetőségéről - kívánnak eszmecserét folytatni, de szóba kerülnek a hazatérés lehetőségei is.
"A tudósklub a brüsszeli magyar nagykövetség aktív közreműködésével jött létre. Alapítói Szepessy Edit sejt- és molekuláris biológus, a Brüsszeli Szabadegyetem Diabétesz Központjának a kutatóorvosa; Mátrai Janka, aki a génterápia, regeneratív és transzlációs orvostudomány területén végez kutatásokat; valamint Pokreisz Péter, aki a Leuveni Egyetem kutatójaként foglalkozik a szív- és érrendszeri betegségek korélettanával. Jelenleg már nyolcvan regisztrált tagja van, köztük sok a fiatal kutató. Elsősorban Belgiumban kutató-fejlesztő munkát végző magyar tudósokról van szó, de vannak olyanok is, akik tudománypolitikával foglalkoznak különböző uniós intézményekben. A klub tagjai között olyan ismert kutatók is vannak, mint Frühling János professzor, aki hosszú ideje szervezi Belgiumban a magyar tudományos életet" - fogalmazott Pálinkás József.
A rendezvénnyel kapcsolatban az MTA elnöke elmondta, hogy a tudósklubot Kovács Tamás Iván Magyarország brüsszeli nagykövete nyitotta meg szerda este, Pálinkás József bevezető előadásában pedig bemutatta a Magyar Tudományos Akadémia programjait, valamint az MTA által meghirdetett pályázatokat, együttműködési lehetőségeket.
"A Belgiumban élő magyar kutatók rendszeresebben szeretnének információt kapni a magyar tudományos élet eseményeiről, különösen az együttműködési lehetőségekről. Ehhez segítséget nyújtanak a Brüsszelben működő magyar képviseletek is, például a Nemzeti Innovációs Hivatal irodája, vagy a nagykövetség tudományos és technológiai attaséja. Meggyőződésem, hogy a közös munkával erősíteni lehet a Belgiumban élő magyar tudósközösség és a hazai tudományos élet közötti kapcsolatokat. Ez elősegítheti, hogy közösen pályázzanak a különböző európai uniós programokban" - emelte ki Pálinkás József.
Hozzátette: nagyon jó, más országokban élő magyar kutatói közösségek számára is követendő kezdeményezésnek tartja a Belgiumi Magyar Tudósklub indítását. "Reményeim szerint a tudósklub élénk kapcsolatokat ápol majd a magyar tudományos közélettel, a Magyar Tudományos Akadémiával".
A tudósklub Magyar Tudomány Határok nélkül címmel a szélesebb közönségnek szóló előadássorozatot is indított, a tervek szerint évente öt-hat magyar kutatót kérnek fel, hogy tudományterületük aktuális kérdéseiről beszéljen. Az első felkért előadó Pálinkás József volt, aki A fizika világképe - A világ fizikaképe címmel angol nyelvű tudományos előadást tartott.
"Ismertettem, hogy mivel foglalkozik a modern részecskefizika, de természetesen szó esett a Higgs-bozonról és a kozmológiáról is. Ezek a kérdések keltették fel leginkább a hallgatóság érdeklődését, az embereket érthető módon érdekli, hogy miből és hogyan épül fel a világegyetem, miként fejlődik az univerzum" - összegezte előadását Pálinkás József.